Kérdése van? Álláslehetőséget kínálna? Keressen! 06-30/581-72-16, bojtor.ildiko.mail@gmail.com

celli álláskeresők

celli álláskeresők

Varrónő, asztali munkás, szabász, minőségellenőr - Kemenesmagasi

2022. március 28. - Cell-B.I.A.

borland.png

Jelentkezés elmulasztása

2013. január 1.-től törvényi változások miatt már nem küldünk felszólítást azoknak az ügyfeleknek, akik elmulasztanak az előírt időpontban kirendeltségünkön jelentkezni.

Az új szabályok értelmében az előírt időpontban való jelentkezés elmulasztása esetén 8 munkanapot követően automatikusan kénytelenek vagyunk ügyfelünket a rendszerből törölni.

Ezek után az újbóli nyilvántartásba való vétel 60 napot követően lehetséges.

Ügyintézési lehetőség email-en!

2013.01.01-től fogva lehetőség nyílt kirendeltségünkön is az elektronikus ügyintézésre.

Új ügyfeleink adatait már eleve úgy vesszük fel, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel de már meglévő ügyfeleink is átválthatnak bizonyos ügyeiknek elektronikus úton történő intézésére. Ehhez mindössze egy nyilatkozatot kell kitölteni a kirendeltségünkön, melyben többek között email címüket is megadják és a továbbiakban már az alábbi tájékoztató szerint intézhetik az ügyeiket:

A kapcsolattartáshoz szükséges mail cím a tájékoztató végén található!

 

Tájékoztató az elektronikus kapcsolattartást vállaló álláskereső, közvetítést kérő, szolgáltatást kérő részére

 Az elektronikus levélben (továbbiakban e-mail) történő kapcsolattartásra tett nyilatkozat a nyilvántartási idő alatt bármikor megváltoztatható.

 Minden levélben szükséges az alábbi személyes adatok megadása:

  • ­név
  • születési dátum
  • lakcím vagy tartózkodási hely

vagy

  • ­név és TAJ szám.

Abban az esetben, ha (KATTINTSON A "tovább>>"-ra)

Tovább

Mi van, ha még nem regisztrálhatok?

Miben tud segíteni a kirendeltség, ha (még) nem tudok álláskeresőként regisztrálni?

 

 

Böngészhetek várakozás közben a kihelyezett gépen a hivatalosan bejelentett álláslehetőségek között:

Ø     Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye területén

Ø      munkakörök szerint

Ø      munkáltató neve szerint

Ø      szükséges végzettség szerint

Ø      kirendeltségi körzetek szerint

 

 

A Munkaügyi Központ célja, hogy a lehető legtöbb módon segítse az álláskeresőket abban, hogy munkát találjanak. Ennek fényében működteti szolgáltatását a honlapján (www.nyugatrmk.hu), melyen keresztül bárki aki munkát keres – attól függetlenül, hogy az adott pillanatban a rendszerünkben regisztrált álláskeresőként szerepel-e vagy sem – hirdetheti magát az interneten.

 

Ily módon mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy:

-          a honlapunkat látogató munkáltatókkal tudassa, hogy munkát keres

-          elmondja, hogy

-                          milyen munkaköröket keres

-                          mi a szakképesítése

-                          miben van gyakorlata

-                          egyéb tudásai alapján milyen munkát tudna elvégezni

-                          átmenetileg mit lenne hajlandó elvégezni

-                          milyen munkabeosztást tud vállalni

-                          milyen távolságban hajlandó eljárni dolgozni

-          illetve bármit elmondhat magáról, amiről úgy érzi, hogy a munkába állását segítené

Mit vigyek magammal? Regisztrálhatok-e?

Regisztrálni a munkaviszony, a nappali tagozatos jogviszony, GYED, GYES ... lejártát követő KÖVETKEZŐ MUNKANAPON lehetséges. (Szerdát kivéve.)

Mit hozzon magával,

amikor álláskeresőként szeretne regisztrálni?

 

-          személyi igazolvány

-          lakcím kártya

-          TB kártya

-          adó kártya

Mindegyik érvényességét ellenőrizni kell!

-          az előző munkáltatóktól kapott papírok

Amennyiben ezeket még nem kapta meg, nem jelent gondot, később is pótolhatók. 

 

 

Ki regisztrálhat a munkaügyi kirendeltségen álláskeresőként?

 

A REGISZTRÁCIÓ NEM AZONOS AZZAL, HOGY AZ ILLETŐ ELLÁTÁSBAN IS RÉSZESÜL, VISZONT A KIRENDELTSÉG SZOLGÁLTATÁSAIT (ÁLLÁSKÖZVETÍTÉS, TANFOLYAMOK, TRÉNINGEK) IGÉNYBE TUDJA VENNI!!!

 

-          aki a kirendeltséghez  tartozó településen él (ott a tartózkodási helye és amennyiben az nem állandó lakcíme, akkor az ideiglenes címe oda szól):

Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck

-          aki nincs táppénzen

-          aki nem áll munkaviszonyban

-          aki a munkaviszonya megszűnése után nincs passzív táppénzen

-          aki nem folytat oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat

-          aki nem jogosult öregségi, rokkantsági vagy baleseti nyugdíjra

-          aki nem áll közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban

-          aki nem áll szövetkezeti tagként munkavégzésre irányuló jogviszonyban

-          aki nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal

-          aki nem vezető tisztségviselője gazdasági társaságnak (Kft., Bt., Rt., Kht., Kkt., …), vagy annak tevékenységében személyes közreműködéssel, vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján nem vesz részt

-          akinek társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége (vagy joga) nincs feltüntetve

-          aki nem részesül jogszabály alapján tiszteletdíjban (mindenkori minimálbér 30%-ig)

-          aki amennyiben mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, az éves összbevétele nem haladja meg a 600.000,- Ft-ot

-          GYET, GYÁS, GYED, GYES-ben, vagy ápolási díjban nem részesül

 

Eltűnt / megszűnt a munkáltatóm...

Teendők a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

 

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése a munkavállaló halálához hasonlóan, a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezi, azaz nincs szükség a munkaviszony megszűnéséhez felmondásra, vagy egyéb munkáltatói intézkedésre. A munkáltató nem rendes felmondásról szóló nyilatkozatot ad át a munkavállalónak, hanem a munkaviszony megszűnéséről szóló értesítést.

Mikor beszélhetünk jogutód nélküli megszűnésről?

Jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő a cég végelszámolással történő megszűnése, a megszűnés bírósági kimondása a felszámolási eljárás során, vagy a cég hivatalból való törlése a cégbíróság által. Nem beszélhetünk azonban jogutód nélküli megszűnésről, ha csak a munkáltató neve változik meg, vagy valamely üzem, részleg megállapodás alapján, ellenérték fejében, tehát jogutódlással kerül az új munkáltató tulajdonába.

A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.

Felmondási védelem

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén senki nem élvez védettséget, vagyis a kismamák, a szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en, táppénzes állományban lévő munkavállalók munkaviszonya is megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalókat megilleti a felmondási idő, a szabadságmegváltás és a végkielégítés is.

A munkabér védelme

Az Európai Unió csaknem húsz évvel ezelőtt kibocsátott egy irányelvet, azzal a szándékkal, hogy a munkavállaló jogait, érdekeit védje abban az esetben, ha a munkáltatója fizetésképtelenné válik. Ennek az irányelvnek a figyelembevételével az EU országai megalkották saját szabályaikat.

Hazánkban az elmaradt munkabéreket a cég vagyonának kellene fedeznie, ha azon nincs jelzálog. A munkabér és bérjellegű kifizetések biztosítása, megigénylése a felszámoló cég feladata. A felszámolónak fel kell derítenie azokat a forrásokat is, amelyek biztosíthatják a munkabérek fedezetét. Amennyiben a munkabérek fedezetére semmilyen forrás nincs, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alapból igényelhet pénzt, melynek összege meghatározott.

2009-ben a bérgarancia alapból egy főre maximálisan igényelhető és kifizethető összeg bruttó 925 000 forint. Nettó értéke attól függ, mennyi volt a jogosult előzetes jövedelme és attól is, hogy az igényelt összegből mennyi a munkabér, szabadság megváltás és a végkielégítés. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől már eltelt egy év, akkor azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette a bruttó 925 ezer forintot, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló.

Magyarországon a kormány és a szociális partnerek között folyó hosszas vita után 1994-ben született meg a Bérgarancia Alapról szóló LXVI. törvény. Ennek lényege az volt, hogy a munkaadók járulékbefizetéseiből, a bérköltség 0,3 százalékából önálló alapot hoztak létre a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetek bértartozásainak a rendezésére. 1994 és 1998 között a munkaadók 9 milliárd forint járulékot fizettek be e célra. 1998-ban a munkaadói oldal nyomására megszűnt a járulékfizetési kötelezettség, a Bérgarancia Alap elvesztette önállóságát, feloldódott a Munkaerő-piaci Alapban, amelynek legfőbb járulékbefizetője a munkaadó.

A Bérgarancia Alap működése hazánkban

Az Alapban szükség szerint különítenek el támogatási keretet a bértartozások megfizetésére. A szolidaritás elve alapján azon cégek munkavállalóit is megilleti, ahol a munkáltató nem fizette meg ezen járulékokat a munkavállalói után. Továbbá az a cég kaphat támogatást, amelyik a csődtörvény hatálya alá tartozik, felszámolás alatt áll, és legalább 12 hónapja működik. A bíróság által kijelölt felszámoló igényelheti az alapból az érintett személyek részére a bértartozások kifizetését. Csak munkaviszony alapján kifizetett bérekre vonatkozik, de ebbe a kategóriába beletartozik a felmondási időre és a betegszabadság idejére kifizetett összeg is. A személyenkénti kifizetés a minimálbér ötszörösénél nem lehet nagyobb, akármennyi is a ki nem fizetett járandóság. A támogatás visszafizetendő a felszámolás során pénzzé tett vagyonrészekből. A szabályok szerint az így befolyó összegből először a béreket kell rendezni, majd az alappal szemben fennálló tartozást. Ha nincs vagyon vagy nem is képződik, akkor az alap a vissza nem térített támogatást leírja. A felszámolót csak akkor terheli felelősség, ha jogtalanul igényel és fizet ki támogatást. Ebben az esetben a felszámoló a kétszeres jegybanki kamattal köteles az igényelt összeget visszafizetni az alapba.

Amiben eltérünk az EU-tól

Az Európai Unió országai saját adottságaiknak, jogalkotási és jogalkalmazási szokásaiknak megfelelően különbözőképpen szabályozzák a bérgarancia kérdését, de a következőktől nem lehet eltérni: a garancia kedvezményezettje maga a munkavállaló, nem lehet korlát, hogy mióta működik a cég, a jogosultság szempontjából nem lehet érdemi korlátozást tenni a munkaadói, illetve a munkavállalói körben, a vállalkozói vagyontól elkülönítetten kezelendő a garanciaalap. Ezzel szemben nálunk a fizetésképtelen munkaadó, illetve a felszámoló a kedvezményezett, csak az a cég kaphat támogatást, amely legalább 12 hónapja működik, nálunk a megbízási, vállalkozói szerződésekre, nonprofit szervezetekre nem vonatkozik a törvény, továbbá a támogatás visszafizetendő a pénzzé tett vagyonrészekből. Az EU-ban az inszolvencia irányelv kulcskérdése a fizetésképtelenség beállta, vagyis hogy mikor indítható az eljárás, nálunk ez csak a bérfizetés esedékességét követő nyolcadik nap után lehetséges.

Angyalné Puszta Szilvia

 

Önéletrajz - Fénykép - Na de milyet?

Legyünk képben!

2008. szeptember 12. Forrás: Profession

Az önéletrajz fontos része a jelentkező fényképe, ami legalább annyira meghatározó, mint az iskolai végzettség, vagy a munkahelyi tapasztalatok minősége. Ekkor nézünk bele először a munkaadónk szemébe, aki tüzetesen, a legapróbb részletekre is kiélezett figyelemmel szemléli a portrénkat és kialakult érzései nyomán próbál elhelyezni minket a csapatában.

Az első bemutatkozás

Az állásajánlatok döntő többségénél kikötés, hogy a jelentkező ne csak a képességeit, tapasztalatait és a végzettségét, hanem a külsejét is megmutassa leendő munkaadójának. Vannak olyan pszichológus szakemberek, akik élnek a diszkrimináció gyanújával, amikor az önéletrajz fotóiról kérdezik őket, de ez már annyira általános, hogy kár a jelenséget ilyen megközelítésből vizsgálni.
A kép sokat, sőt többet mond a személyről, mint az a néhány karakter adat, ami az addigi életét összefoglalja.
Ezért nem érdemes a fotót félvállról venni, mert egy rosszul sikerült kép, kedvezőtlen irányban befolyásolhatja az ítészeket a döntésük meghozatalakor, mert a fénykép megtekintése az első virtuális bemutatkozás.

Tanácsok

Az első benyomás, ami ilyenkor kialakul a döntéshozókban, meghatározó, ilyen lehetőség több nincs, ezért nagyon komolyan kell venni. Az arc, a tekintet információkat, üzenetet közvetít, melyekre sokkal fogékonyabbak az emberek, mint arra, hogy milyen iskolába jártunk 13 évvel ezelőtt. Ezért érdemes profi szakemberrel elkészíttetni a fényképet és nem a havert, barátnőt megkérni arra, hogy kattintson rólunk gyorsan egyet. Ugyanis a hozzáértő rögtön kiszűri azokat a kompozícióban rejlő hibaforrásokat: életlenség, harmónia hiánya, aránytalanság, melyeket egy amatőr nem tud észlelni. Gyakori hiba az önéletrajz fényképes mellékleteivel, hogy a nem oda illő hangulatot közvetítenek, vagyis nem megfelelő öltözékben és tekintettel ábrázolják a főszereplőt.

Ivádi Zsuzsa fotográfushoz rendszeresen fordulnak önéletrajzhoz csatolható portré készítésének igényével. Elmondta, hogy Ő ugyan nem kedveli a mesterkélt, műtermi beállításokat, azonban van néhány fontos szabály, amit mégis be kell tartani, ahhoz, hogy előnyösebb képben tűnhessünk fel
Egyáltalán nem fontosak például a mesterséges körülmények, lámpák, műtermi háttér, sőt egy természetben készült profi portré még sokkal jobb benyomást is kelthet. Arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy a fotó stílusán az látszódjék, hogy vettük a fáradságot, és kifejezetten az alkalomra készíttettük a képet. Nem egy partin, nyaraláson készült, esetleg a haverokkal/barát/barátnővel összeborulós képből lett kivágva, photoshoppolva. Zsuzsa szerint, ha még sincs időnk, lehetőségünk profival fotóztatni, egy jó szemű, érzékű barátunkat, ismerősünket megkérhetjük, hogy digitális géppel az alábbi alapvető tanácsokat figyelembe véve készítsen jó néhány fotót, amiből válogathatunk.

- nem kell egész alakos, elég az igazolványkép-szerű felvétel, vagyis egy portréfotó, ha csak nem modellügynökséghez jelentkezünk
- próbáljunk szűrt fény keresni, ne a déli erős napban fotózzunk világos árnyékos hely ideális lehet
- homogén háttér legyen, - zöld bokrok, fák, - ne olyan, ami elvonja a figyelmet a modellről
- kerüljük a túl vidám, de a túl komor arckifejezést a pozitív kisugárzásra nagyon ügyeljünk!
- a megpályázott álláshoz/beosztáshoz megfelelő öltözékben ajánlatos a fényképet elkészíteni, ezzel is sugallva: fel vagyunk készülve a munkára.

Amennyiben mégis a meglévő felhozatalból vagyunk kénytelenek válogatni, 2 évesnél ne legyen régebbi a felvétel!
Ha pedig nem kötelező a fényképet csatolni és nincs a tarsolyban előnyös kép, inkább ne erőltessük a dolgot, csak ronthatunk az esélyeinken.

A cikk szerzője: Nagy Mónika
- Profession.hu

Sikerélmény - B. I. A.

Még álláskeresőként látogattam a kirendeltséget, mikor egyik alkalommal beszédbe elegyedtem a mellettem ülő hölggyel, míg várakoztunk.

Pár hét múlva már a kirendeltség munkatársaként találkoztam vele újra. Úgy gondolta, hogy kihasználja a lehetőséget - amit a falragaszokon kínálok fel a kirendeltség ügyfeleinek - és bejön hozzám egy beszélgetésre. Bár a testbeszéde vajmi kevés lelkesedésről árulkodott.

Elbeszélgettünk arról, hogy miért vált álláskeresővé, hogy milyen végzettsége van, hogy milyen munkatapasztalatai vannak, hogy milyen típusú munkát szeretne, tudna vagy lenne hajlandó vállani.

Végiggondoltuk, hogy hova és hogyan lenne célszerű jelentkezni. És kihasználta a lehetőséget, hogy feliratkozhatott a honlapunkra álláskeresőként.

Kérdeztem, hogy van-e már megírt önéletrajza. Még nem volt. Mivel otthon nem volt internet elérhetősége, kezébe adtam pár önéletrajzmintát és kértem, hogy rákövetkező héten keressen meg a saját önéletrajzával.

Nem keresett...

Eltelt pár hét és újra találkoztunk. A járadéka már lejárt, az álláskeresési segély pedig már csak fele annyi volt, mint az addig kapottak. És munkája még mindig nem volt.

Ismét beszélgetni kezdtünk, visszaidézve az első találkozásunkkor megbeszélteket. És bár majdnem édesanyám kora beli hölgyről volt szó, sikerült komolyan zavarba hoznom. Önéletrajz? ... Nem írta meg... Álláskeresés? ... Nem lépte meg.  -  Vajon hogyan akarja valaki, hogy a sült galamb a szájába repüljön, ha még ki sem tátja...? Belevörösödött a saját magával való szembesítésbe...

Amikor arról kérdeztem, hogy nem érezte-e szükségét annak, hogy mindezeket a lépéseket megtegye, az első válasza az volt, hogy olyan jó volt otthon lenni, végre végére járni azoknak a takarításoknak, amik addig elmaradtak. Mivel két éves álláskeresési időszakom alatt sokmindent átéltem magam is, felderengett, hogy igen... nekem is ez volt az első reakcióm. Kérdeztem, hogy akkor most mi az, ami most újra elhozta hozzám. A legkézenfekvőbb választ mondta: a pénz miatt.

Előlről kezdtük a múltkori beszélgetést, amikor eszembe jutott, hogy az egyik multinál a  környéken, embert keresnek betanított munkára. Mondtam neki... (érthető okokból) nem repesett az örömtől első hallásra, mivel ennél a munkánál ő képzettebb munkaerő volt. Második gondolata pedig a kifogáskeresés volt... vidéken lakom... messze van... nem jó a közlekedés... úgysem tudok bejárni műszakba... Nnna gondoltam, nem hagyok rést a pajzson... letöltöttem internetről a közlekedési lehetőségeket és máris ott volt feketén-fehéren, hogy igenis be tud járni dolgozni.

Szerencsére sikerült meggyőznöm, hogy egy próbálkozással nem veszíthet semmit. Viszont ha már sikerül bejutnia egy munkahelyre, akkor ott bizonyítani is van lehetősége. Meg tudja mutatni és el tudja mondani, hogy mihez ért, hogy az eddigi munkahelyein mikkel foglalkozott.

Mosolyogva, lelkesen indult útnak. Búcsúzóul kezet fogtunk... És nem engedtem ki az irodából. Megfogtam két kézzel és mondtam neki, hogy adnék még egy tanácsot. Nagyon figyeljen oda arra, hogy milyen a kézfogása. Ugyanis erőtlen volt, petyhüdt és alig nyújtotta tulajdonképpen a kezét a másiknak. Mikor elmeséltem neki, hogy mi mindenről árulkodhat ez az egyetlen mozdulat és simán elvághatja magát vele egy állásinterjú legelején, nagyon meglepődött. Én meg azon, hogy ez ilyen meglepő lehet... Feltételeztem, hogy ami nekem olyan egyértelmű, az másnak is az. De még jó, hogy ez szóba került, mert akkor már tudtam, hogy külön meg kell említenem a szemkontaktus fontosságát is. Másodszori búcsúzóul gyakorlást tartottunk és ráérzett, hogy milyen is a "jó kézfogás".

Nem telt el egy hónap, mikor megkeresett a kirendeltségen. Lendületesen, mosolyogva közeledett felém. Elmondta, hogy csak azért jött be, hogy beszámoljon, mi történt vele. Mikor legutoljára találkoztunk, vett egy nagy levegőt és tényleg elment felvételizni. A legjobb eredménnyel vették fel. Gyártósoron kezdett dolgozni, betanított munkásként, de elmondta, hogy mit csinált az előző munkahelyén és miben van tapasztalata. 3 hét múlva pedig máris egy magasabb, számára sokkal kellemesebb beosztásban volt...

Állásinterjú? ... Mit ne ... 2.

Tíz mondat, amivel elvághatjuk magunkat állásinterjún

 

Vannak mondatok, amelyek ha kicsúsznak a szánkon állásinterjún, jelentősen csökkentik esélyeinket. A késés, a váltási szándék megmagyarázása, az előző főnök minősítése mind-mind karriergyilkos lehet, ha rosszul fogalmazunk. Összegyűjtöttünk tíz fordulatot, amit ne használjunk állásinterjún.

"Nem vagyok korán kelő típus"

A késve érkezők eleve jelentős lépéshátrányból vágnak neki az állásinterjúnak. A helyzetet azonban tovább ronthatja, ha a pályázó mindössze annyit tud felhozni mentségként, hogy nem kötött barátságot a vekkerórával. Senki nem szeret lusta, kényelmes munkaerővel együtt dolgozni, mivel a cégnél joggal feltételezhetik: ha már állásinterjúról is késik, hogyan tudja majd felvenni a fordulatszámot a hajtós hétköznapokban? Ha mégis elkéstünk, legalább igyekezzünk szalonképes kifogással - például dugó, forgalomelterelés - előállni. Persze az az ideális, ha egyáltalán nem késünk el. Nagyobb fejvadász cégek, tanácsadó irodák az állásinterjú előtt e-mailben még térképet is mellékelnek a helyszín zökkenőmentes megközelítése céljából. Ezt célszerű előző este alaposan áttanulmányozni és időben útnak indulni.

"Mindenre nyitott vagyok, minden ajánlat érdekel"

Ez a mondat akkor hangozhat el, ha bejelentkezünk egy fejvadász céghez és a tanácsadó arról kérdez, milyen állásra gondoltunk. Bár a legtöbb álláskereső ezzel a fordulattal alkalmazkodókészségéről, és sokoldalúságáról szeretné meggyőzni a személyzeti szakembert, a többségnek ettől a mondattól a hideg futkos a hátán. Aki állást keres, annak tudnia kell milyen területen vagy pozíciókban szeretne elhelyezkedni.

"Borzalmas volt a korábbi főnököm"

Az előző vagy jelenlegi főnök szidalmazása, ócsárlása mindig kiváltja az interjúztatók rosszallását, azon egyszerű oknál fogva: ha felveszik a pályázót, és egyszer majd távozásra kerül a sor, valószínűleg velük sem bánik majd kesztyűs kézzel és rossz hírüket kelti. Persze, nem kell letagadni, ha nem volt mindenkivel felhőtlen a viszony. Javasolt inkább diplomatikusan körülírni a kényes pontokat, szituációkat például így: szerepet játszik a váltásban az is, hogy nem mindenben kérdésben egyezett meg a szakmai álláspontom korábbi főnökömmel.

"Totális káosz volt az előző munkahelyemen. A kulcsügyfeleket elvesztettük, többek között a ..."

Az ex-főnökhöz hasonlóan a volt céget sem illik részletesen, bizalmas információkat kiadva kritizálni állásinterjún. Itt is a diplomáciai érzéken van a hangsúly.

"Nem szeretem a kötöttségeket"

Kreatív, művészeti állásoknál előnyös lehet ez a megjegyzés, a munka világában azonban rosszul hangzik. Még akkor se nagyon említsük, ha nem a munkastílusra, hanem az életvitelre kérdeznek rá. A munkaadó olyan jelöltet alkalmaz szívesen, aki hosszú távra tervez, pontosan és alaposan végrehajtja a kiadott feladatokat, ez pedig sok esetben kötöttséget jelent.

"A pénz miatt akarok váltani"

Ugyancsak vörös posztó az interjúztató szemében, ha a jelölt az anyagiakon kívül semmi mással nem tudja megindokolni munkahely-változtatási szándékát. Persze mindenki tudja, hogy az emberek jelentős részénél a fizetésnek, a juttatásoknak is nagy szerepe van a döntésben, mégsem illik ezt ennyire konkrétan nevén nevezni. Sokkal előnyösebb színben tűnhetünk fel, ha szakmai érvekkel indokolunk.

"Bruttó ... ezer forintot kérek egy hónapra, mert egy ismerősöm is ennyit kap"

Gyakori, mégsem célravezető érv, hiszen a dolgozók keresete a legkülönfélébb tényezőkből tevődik össze. Számít az iparág helyzete, a cég mérete, a pályázó szakmai múltja és nyelvtudása sem elhanyagolható tényező - ha érvelünk, ezekkel tegyük. A baráttól/ismerőstől származó béradatok azért sem mérvadóak, mert a kötetlen beszélgetések során a legtöbben erőteljesen kozmetikázzák felfelé béradataikat, hogy ne tűnjenek nevetségesnek a társaság szemében.

"Szeretek utazni és szeretnék külföldi kiküldetéseken is részt venni"

Bár ez a mondat nem minden esetben karriergyilkos, egyáltalán nem mindegy, milyen helyzetben, melyik pályázótól hangzik el. Míg mindez nagyszerűen hangzik egy kiváló referenciákkal rendelkező, jó pár éves szakmai múltra visszatekintő jelölttől, egy pályakezdő, vagy egy asszisztensi pozíció állásinterjúján egész egyszerűen erőltetett és nevetséges. Ezeknél a pozícióknál inkább a tanulékonyság, a fejlődés iránti vágy kihangsúlyozása viheti előre a jelöltet.

"Nem volt időm utánanézni a cégnek"

Nem minden vállalat nevesíti magát az álláshirdetésekben. Sokan inkább talányosan fogalmaznak, mint például "piacvezető multinacionális vállalat". Ebben az esetben nem is kérhető számon a pályázón a tájékozottság. Ám ha valaki előre tudja, hová megy, nagy hiba a céges honlapról megtudható információk mellőzése, az előzetes tájékozódás hiánya. Hasznos tehát, ha mindebből előre felkészülünk. Arra azonban vigyázzunk, hogy az interjún már csak olyan kérdéseket tegyünk fel, amire nem kaptunk választ a céges honlapon. Ellenkező esetben felületesnek tűnhetünk.

"Ki nem állhatom az adminisztrációs feladatokat"

Mindenki munkakörében akadhatnak kevésbé szeretett feladatok. Előfordulhat, hogy az interjún ebbe is belekérdeznek, de tartózkodjunk az indulatos kirohanásoktól! A kevésbé kedvelt feladat ugyanis az új helyen is előkerülhet, és felesleges volna emiatt elütni magunkat egy ígéretes lehetőségtől. Mondjuk inkább azt: az adminisztráció nem tartozott a kedvenc tevékenységeink közé, de a munka érdekes, változatosabb részei bőségesen kárpótoltak.

Állásinterjú - Nőként... gyerekkel vagy anélkül - B.I.A.

Fontos, hogy nagyon higgadtan készüljünk az állásinterjúra, mert talán a legdiszkriminatívabb kérdések tudnak felmerülni ezzel a témakörrel kapcsolatban.

Bár elvileg ebben a témakörben nem tehetnének fel kérdést az állásinterjún, tapasztalataim szerint mégis mindig sikerül nekik... :) Nem is nagyon húzzák sokáig... legtöbbször a 3. vagy 4. kérdésként merül fel. Sokszor még a szakmai hozzáértést firtató kérdések előtt. Tehát ha itt "elvérzünk", hogyan is bizonyíthatnánk, hogy mi vagyunk a legmegfelelőbb emberek az adott feladatra? Az egyetlen megoldás... rezzenéstelen pókerarc és csípőből lőtt válasz... :)

1. Állást keres gyerek nélkül?

Bizton számíthat a kérdésre, hogy párkapcsolatban él-e, ha még nem házas, mikor tervezik az esküvőt, illetve mikorra tervezik a családalapítást. Nos... Legyünk mi a világ legnagyobb biztonságra törekvő emberei, illetve a legkarrieristább beállítottságúak. (kihez mi áll közelebb :) )

Előbbinél fejtsük ki, hogy mindenképpen szeretnénk a gyerekvállalás előtt saját lakást és nyugodt életet biztosító egzisztenciát, de egyelőre még a szüleinknél élünk (a testvérünkkel egy szobában...) és ha most végiggondoljuk, még elég távolinak látszik az időpont, amikor ezt majd megengedhetjük magunknak.

Utóbbi változatnál akár még vissza is kérdezhetünk... Gyereket?... Ezt most komolyan kérdik? (visszafogott, rövid kacaj... :) ) és jöhet a hatásos folytatás... nem hisszük, hogy a már jól megszokott életstílusunk összeegyeztethető lenne egy gyerek vállalásával. Különben is úgy érezzük, hogy még nagyon sok kihívásnak szeretnénk eleget tenni, hogy bebizonyítsuk magunknak, hogy igenis reálisak azok a célok, amiket magunk elé tűztünk még akkor is, ha mások óva intenek attól, hogy folyamatosan a munkába temetkezzünk...

2. Állást keres kicsi gyerekkel?

Van aki azt tanácsolja, hogy már az önéletrajzban tagadjuk le, hogy gyerekünk van. Nem gondolom, hogy ez célravezető lenne. Úgyis kiderül. Akkor meg hogyan magyarázzuk ki magunkat, hogy kapásból hazugsággal indítottunk? Mondjuk azt, hogy a cél érdekében? És akkor vajon mit fognak gondolni, hogy mikre vagyuk még képesek a céljaink érdekében, ha a saját gyerekünket is képesek vagyunk letagadni?

Így viszont kikerülhetetlen a kérdés, hogy "Mit csinál, ha megbetegszik a kisgyerek?". Hm... Annak idején próbálkoztam azzal a válasszal, hogy "Anyukám nyugdíjas és biztosított arról, hogy bármikor el tud jönni a gyerekekre vigyázni, ha megbetegednének, nehogy ez legyen a munkába állásom gátja." és bár ez teljesen igaz volt, nem tűnt elég meggyőző válasznak. Sok választ ízlelgettem, míg végül kitaláltam magamnak egyet, ami talán a munkaadóknak is elfogadható. Tehát: "Természetesen elviszem orvoshoz, aztán pedig jövök dolgozni, mert a többi részét a dolognak családon belül meg tudjuk oldani." Esetleg ide még hozzá lehet fűzni - ha ez így van, vagy úgy érezzük, hogy nyomatékosítani kell a dolgot -, hogy szerencsére nem túl anyás a gyerek, úgyhogy biztosak vagyunk abban, hogy ez problémamentesen fog zajlani.

3. Állást keres nagyobbacska gyerekkel?

Abban a pillanatban, amikor a gyerekekre kérdeznek rá, le kell csapni a feldobott labdára és úgy visszadobni, hogy mi szerezzük a pontot!

Sok anyukának talán eszébe sem jut, hogy ha a gyereke már 13-14 éves, akinek már azért nincs szüksége minden percben szülői felügyeletre, ezt a tényt aduként is használhatja egy állásinterjún. El kell mondani, hogy mennyire örülünk, hogy már ekkorák a gyerekeink, mert sokkal szabadabbnak érezzük magunkat. Amíg kicsik voltak, mellettük álltunk folyamatosan amikor szükség volt ránk és szerencsére sikerült idejekorán önállóságra nevelnünk őket. Tehát a napi rutin nem jelenthet gondot. (Sőt... Pistike időnként egyszerűbb ételekkel vár otthon mire hazaérünk. Szakács szeretne lenni a szentem... :) )

Ha már dolgozunk - Problémák a munkatársakkal...

Öt halálos munkahelyi bűn

2008. augusztus 19. 06:55

 

Össze vagy zárva egy harcos, egy irigy, egy önfejű, egy kapzsi és egy hanyag kollégával? Úgy érzed, néha a falra mászol tőlük? Vajon ők milyennek látnak téged? Tanácsok problémás mindennapokra.

 

A dolgozók elégedettségét – sok más tényező mellett – a munkahelyi kollektíva összetétele is befolyásolja. Ha sok ember kényszeresen össze van zárva nap mint nap, ki kell tapasztalni, hogyan lehet zökkenőmentesen, nyugodt, kellemes légkörben együtt dolgozni. Ha elszabadul a pokol, a munka minősége is romlik. Melyek az elviselhetetlen tulajdonságok, amelyek akadályozhatják a közös munkát?

Irigység

Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember szembesül azzal, hogy a kollégák irigyek elért sikereire, eredményeire. Az irigységnek addig nincs kellemetlen hozadéka, amíg jószándékkal párosul. Ha arra ösztönzi kollégádat, hogy jobban hajtson, vagy megpróbálja felvenni veled a versenyt, és ez a cég hasznára válik, nem kell tartanod tőle. Ám amikor az irigység rosszindulattal párosul, és a sárguló kolléga keresztbe tesz a másiknak, mindent elkövet, hogy a sikeres munkatársat bosszantsa, akadályozza, lépni kell. A legegyszerűbb, ha ilyenkor négyszemközt elbeszélgetsz a rosszindulatú munkatárssal, hátha kiderül, hogy tévesen ítélt meg, és rájön, hogy nincs miért irigykednie. Ha a beszélgetés nem vezet eredményre, kikérheted a többi kolléga véleményét, végső esetben pedig fordulj a főnökhöz. Ám arra ügyelj, hogy tárgyilagosan, és ne indulatosan tálald mondandódat.

Önfejűség

© HVG
Nem hallgatsz másra, úgy gondolod, mindig neked van igazad, és ha nem, legfeljebb betörik a fejed? Ne csodálkozz, ha kollégáid nem keresik a társaságodat, és kihagynak a közös programokból. A túlzott önfejűség, ha mindig mész a saját fejed után, és nem hallgatod meg a többiek tanácsát, előbb-utóbb ellened fordítja még azokat is, akikkel különben jól kijössz. Nem árt, ha véleményedhez tűzön-vízen át ragaszkodsz, ám eljön a pillanat, amikor érdemes háttérbe szorítanod saját véleményedet. Ha kollégáiddal közösen dolgoztok egy projekten, a csapatmunkát helyezd előtérbe, és légy kompromisszumkész. A túlzott önfejűség a közös munka kárára válhat.

Harapós kedv, agresszió

„Ne szólj hozzá, ma megint nem lehet beszélni vele” – a kolléga, aki állandó rosszkedvéről híres, mindenkit elriaszt maga mellől. Különösen, ha rosszkedve agresszióval párosul, és ilyenkor néhány keresetlen szóval mindenkit elzavar maga mellől. Ilyenkor az ember egy darabig tűr, aztán hasonló hangnemben válaszol. Ahhoz, hogy a munkahelyi hangulat ne zuhanjon fagypont alá, érdemes felvilágosítani a harapós kollégát arról, hogy viselkedése bántó, és rossz hatással van a többiekre. Ha nem tudtok a lelkére beszélni, sőt, a főnökre sem hallgat – elküldeni pedig nem lehet, mert munkája a cég hasznára van –, próbáljátok meg rábeszélni, hogy az iroda egyik félreeső zugába helyezze át székhelyét, minél távolabb a kollektívától. Ekkor talán átértékeli a helyzetet, és a közeljövőben visszafogja magát.

Kapzsiság

A kolléga, aki mindent magának akar – a legjobb helyet az irodában, a céges ajándékokat és a legizgalmasabb munkákat –, általában nem szerez magának sok barátot. Ahhoz, hogy egy kapzsi munkatárssal ki tudj jönni, önfegyelemre és türelemre van szükség. A siker utáni hajsza megszállottá tehet bárkit. Ha ilyenkor különösen nehéz feladattal szembesül a „mohó” kolléga, aminek során számtalan akadályt kell leküzdenie, és közben néhányszor elbotlik – szembesül saját korlátaival –, van esély rá, hogy visszavesz az arcából. Ha a nehézségek sem rettentik vissza attól, hogy elérjen valamit, érdemes elbeszélgetni vele, megkérdezni tőle, hogyan látja saját magát, és mit gondol, hogyan vélekednek róla a többiek.

Nemtörődömség

„A munka megvár, nem szalad el. Ha annyira fontos, majd megcsinálja más” – a hanyag nemtörődömség láttán a legtöbb kollégának – különösen, akik megfeszített tempóban dolgoznak – kinyílik a bicska a zsebében. Nem baj, ha valaki laza, de ha a munkát háttérbe szorítja, csak hogy jobban érezze magát, és arra vár, hogy majd más dolgozik helyette, nem árt felvilágosítani a helyzetéről. Jó ha tudja, hogy senki sem fog túlórázni a kedvéért, és ha határidős munkával csúszik, neki kell tartania a hátát. Előfordulhat, hogy a szép szó nem használ, ilyenkor a főnökön a sor: a munkaadó szava szent, és ha elégedetlensége a (csökkenő) fizetésén is meglátszik, a lusta kolléga minden bizonnyal összekapja magát.
 

 


hvg.hu

Álláskeresés - Hol? Mit? Hogyan? - B.I.A.

Ön mit gondol? Hol, mit és hogyan célszerű keresni?

 

HOL? – Talán az első, ami legtöbbünknek eszébe jut, hogy álláshirdetésre kell jelentkezni. És hol lehet ezeket megtalálni?

 

-       napilapok (Vas Népe, Zalai Hírlap, Veszprémi Napló)

-       helyi újságok (Új Kemenesalja, Média reklámújság)

-       helyi TV

-       szaklapok (faipari, mezőgazdasági… )

-       interneten (www.nyugatrmk.hu, www.afsz.hu, www.pinkpig.hu, www.workania.hu …)

-       az adott cégek portáján, ügyfélszolgálatán helyben, vagy a honlapjukon

 

Sok álláskereső hiszi - TÉVESEN -, hogy ha ezeket a lehetőségeket kihasználja, akkor igazán mindent megtesz annak érdekében, hogy munkát találjon. De itt jön az, amit csak kevesen tudnak. A meghirdetett állások a betölthető állásoknak csak 20-30%-át teszik ki. Így aztán jogos a kérdés: Hogyan lehet megtalálni a maradék 70-80%-ot? Talán furcsán hangzik elsőre, de a „találomra” elküldött önéletrajzokkal, hirdetés nélküli jelentkezésekkel. Így lehet megcsípni azt a pillanatot, amikor már szükség van az új emberre, de még nem hirdetik meg az állást.

 

Amikor felmerül a kérdés, hogy ki hogyan került be egy munkahelyre, legtöbb esetben az a válasz, hogy egy ismerőse szólt. Hát használja ki Ön is ezt a lehetőséget!!! Tudassa ismerőseivel, hogy munkát keres. (Sokan járnak hasonló cipőben, de csak annak tudnak segíteni, akiről tudják, hogy szüksége van rá…)

 

MIT? – A leggyakoribb válasz erre a kérdésemre az, hogy „tulajdonképpen bármit”. De aki „bármit” keres, az nem tudja pontosan, hogy mit… ha pedig nem tudja pontosan mit keres, vajon sikerül majd megtalálnia? Tehát: pontosítani kell, hogy milyen munkaköröket keres. 3 dolgot kell nagyon alaposan végiggondolni:

 

-       Mit tanultam? (És ezzel milyen munkaköröket tudok betölteni?)

-       Mit tudok? (És ezzel milyen munkaköröket tudok betölteni?)

-       Mire vagyok hajlandó? (Átmenetileg mit vagyok hajlandó elvállalni?)

 

Az első kérdésre egyértelmű a válasz. A második kérdésnél a saját életünk tapasztalatait kell végiggondolni. Mit csináltam életem során – akár otthon a háztartásban, akár a rokonoknak vagy ismerősöknek segítve, vagy miket dolgoztam, ha az nem egyezik meg a tanultakkal. A harmadik kérdést is célszerű alaposan végiggondolni, azzal a gondolattal, hogy ÁTMENETILEG mit vagyunk hajlandóak elvállalni. Sokkal könnyebb egy munkahelyről továbblépni egy másikra, mint folyamatosan várni az éppen megfelelő lehetőségre. Ha már ott van valaki egy munkahelyen, akkor ott emberek között van. És az emberek kapcsolatokat és információt jelentenek.

 

HOGYAN? – Csakis nagy kitartással és türelemmel! Általánosan jellemző, hogy ha valaki 100 helyre jelentkezik, akkor jó, ha 20 helyről visszajeleznek, ebből talán 10 helyen hívják állásinterjúra és ha szerencséje van, akkor 1 helyre fel is veszik.

 

Állásinterjú? ... Kézfogás - Mindegy milyen?

Hogyan találj fogást az interjúztatón?

2008. július 30. 12:50 | Utolsó módosítás:2008. augusztus 01. 11:56

 

A „döglött hal”- fogás, vagyis az erőtlen, határozatlan kézfogás sokat elárul az állásinterjún a jelölt jelleméről. Milyen a tökéletes bemutatkozás? A határozott, ám nem túl erős szorítás és a folyamatos szemkontaktus pozitív benyomást kelt az interjúztatóban. Tippek.

Egy friss amerikai tanulmányból kiderül, hogy a munkatapasztalat, amire hosszú évek során tesz szert valaki, és a kemény munka, amit arra fordít, hogy felkészüljön az állásinterjúra, kárba vész, ha a kézfogása nem tesz pozitív benyomást partnerére – írja a CarrierBuilder nevű álláskereső oldal.

A „döglött hal”- effektus, vagyis a laza, erőtlen érintés, lefelé irányuló kézfejjel még a külsőségeknél (tetoválás, szakadt harisnya) is jobban befolyásolhatja a jelentkezőről kialakuló képet. Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor az interjúztató arra számít – a beküldött önéletrajz, az előzetes beszélgetés, esetleg telefonos interjú alapján -, hogy egy határozott, karakán szakemberrel találkozik, ám ehelyett egy tétova, puha kézfogást kap, és egy idegességtől reszkető jelöltet. Ilyenkor azonnal átvillan az agyán, hogy „mit kezdünk egy ilyen emberrel?” „Vajon az üzletfelekkel is így fog majd kezet?”

Üdvözlet. Az első érintés meghatározó.
© sxc.hu
Miért fontos a határozott kézfogás?

Az állásinterjú a második lépcsőfok, amely a megpályázott álláshoz vezet. A megjelenés, a testbeszéd, a jelentkező viselkedése mind-mind jelzéseket ad, amelyeket az interjúztató megjegyez, rendszerez és összevet azzal a képpel, amelyet a jelentkező önéletrajzával alakított ki magáról.

Az álláskeresők begyakorolhatják, hogyan játsszanak el egy szerepet az interjún, hogyan beszéljenek, pontosan megtervezhetik megjelenésüket, és megtanulhatják, hogyan és mit válaszoljanak a jól kiszámítható kérdésekre - véli Greg Stewart, az Iowai Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a kézfogás azon kevés komponens közé tartozik, amely egyedi, sokat elárul a jelentkezőről, mivel ez az első nem verbális megnyilvánulási forma, ami plusz információt ad a jelölt személyiségéről.

A kézfogás és a kedvező benyomás közötti kapcsolat szinte tapintható, az interjúztatók tapasztalatai szerint a határozott kézfogás legtöbbször nyitottsággal párosul, és olyan képességekkel, készségekkel, amelyek vonzóvá teszik a jelöltet (őszinteség, határozottság, döntéshozatali képesség, önálló munkavégzés).

Milyen a jó kézfogás?

Sokféleképpen definiálhatjuk a „jó” kézfogást, ám a gyakorlat legtöbbször felülírja az elméletet. Hiába a határozott karlendítés, a felfelé mutató kézfej, a pár másodperces érintkezés, ha a másik nem partner ebben. Az állásinterjún remek teszthelyzet a bemutatkozó kézfogás. Bár egyszerűnek tűnik, mégis számos kérdés átfuthat a jelelölt fején: mikor nyújtson kezet, köszönés előtt, közben vagy esetleg utána? Megvárja, míg az interjúztató nyújtja a kezét vagy ragadja magához a kezdeményezést? Meddig „szorongassa” a másik kezét?
 
Hogyan nyújtsd a kezed?


Egyetlen pillanat alatt mérd fel a terepet! Mikor belépsz az ajtón, természetes, hogy azonnal köszönsz. Ha az interjúztató állva fogad, nem töprenghetsz sokat, azonnal nyújthatod is a kezed. Ha az íróasztal mögött ül, és feláll, hogy üdvözöljön téged, a helyzet kedvező: van pár másodperced, míg sor kerül a bemutatkozásra. Előfordul, hogy az interjúztató az asztal mögött ül, és csak akkor áll fel, ha a jelentkező odalép, és nyújtja a kezét. A határozottság ebben az esetben elengedhetetlen. Mutatkozz be, majd a rövid, határozott üdvözlést követően (arra ügyelj, hogy ne legyen túl erős a szorítás, ne morzsold össze a másik ujjait, ne rángasd a kezét), engedd el partnered kezét. (A hosszas kézfogás kellemetlen lehet a másik számára.) Közben ne feledkezz meg a szemkontaktusról, bemutatkozáskor nézz partnered szemébe!

Hogyan gyakorolj?

A kézfogást be lehet gyakorolni, ám arra érdemes odafigyelni, hogy akármilyen profin is megy, ha a helyzet úgy hozza, számos tényező „belerondíthat” a tökéletes bemutatkozásba. Barátaiddal gyakorolhatsz, segítségükkel kitapasztalhatod, milyen a megfelelő kézfogás, ám emellett azt a technikát is sajátítsd el, ami stresszhelyzetben ellazít, így nem jössz zavarba, ha élesben kerül sor a bemutatkozásra.

 

 


hvg.hu

Álláskeresés - Tévhitek

Lehull a lepel az álláskeresőket elrettentő tévhitekről

2008. augusztus 26. 06:55 | Utolsó módosítás:2008. augusztus 26. 08:00

 

Szabályos, korrekt önéletrajz, kifogástalan megjelenés, milliószor elismételt jótanácsok. Mi az, amit az állásvadászok nem hagyhatnak figyelmen kívül, és melyek azok az alapigazságok, amelyek fölött el lehet, sőt, néha el is kell siklani? Tippek szabályszegőknek.

„Az álláskeresők 95 százaléka betartja a szabályokat, megfogadja a jótanácsokat, az előírásoknak megfelelően viselkedik, öltözködik ” – összegezte az egyik amerikai álláskereső oldalnak Kevin Donlin, elismert szakember a felvételi beszélgetések tapasztalatait. „A többiek önmagukat egyedi módon igyekeznek eladni. Ha valaki kitör, és fittyet hány néhány szabályra, vonzóvá válhat a munkaadók számára” – teszi hozzá a szakember. Arra azonban nem árt figyelni, hogy a legfontosabb követelményeknek megfeleljen a pályázó. Vagy éppen ellenkezőleg?  Íme néhány „aranyszabály”, amelyet érdemes megszegni. 

Egyoldalas önéletrajz

© sxc.hu
Rövid, pontokba szedett, vázlatos önéletrajz, hogy az előszűrést végző HR-es rögtön átfuthassa a jelentkezők önéletrajzát, kiszűrve azokat, akik megfelelnek az előzetes elvárásoknak, és továbbjuthatnak a második körbe. A tanácsot a tapasztalatlan álláskeresők gyakran készpénznek veszik, és akkor is egyetlen oldalba zsúfolják önéletrajzukat, ha a terjedelme másfél-két oldal lenne. Ebben az esetben nem érdemes „spórolni” a hellyel, hiszen előfordulhat, hogy jelentéktelennek tűnő, ám a megpályázott munkakör szempontjából fontos információkat hagysz ki, csakhogy cv-d megfeleljen a formai követelményeknek. Mérlegelj, és ha úgy érzed, fölösleges információkat nem írtál önéletrajzodba, ám terjedelme másfél-két oldal – amely szakmai előmeneteled szempontjából a lényeges karrierállomásokat tartalmazza –, ne húzd meg! Ám csak azért, hogy önetrajzod dúsabbnak tűnjön, ne írj hozzá minden apróságot – félbehagyott tanfolyamot, meg nem szerzett nyelvvizsgát.

A tartalmas, ám a formai követelményeknek megfelelő önéletrajz sok esetben hátrányt jelenthet: ha például kreatív munkakörre jelentkezel, vagy grafikusi állást pályázol meg, jól jön, ha cv-d formáját a megszokottól eltérően alakítod: tükrözi személyiségedet, szakmai tudásodat és kreativitásodat.

Ne jelentkezz ahhoz a céghez, amelyik nem toboroz új munkatársat!

Sokan szem előtt tartják az intelmet, hogy csak meghirdetett pozícióra adják be önéletrajzukat. Ám előfordulhat, hogy a cégnél, ahol dolgozni szeretnél, épp nincs üresedés, vagy sosem hirdetnek meg széles körben egyes posztokat. Ha nincs állásod – ilyenformán veszítenivalód sincs –, felveheted a kapcsolatot a cég HR-esével, és érdeklődhetsz, a közelmúltban meghirdettek-e olyan posztot, ami téged érdekelne, illetve megkérheted, hogy amennyiben a szóba jöhető munkakörök valamelyikére új embert keresnek, téged is vegyen számításba. Megeshet, hogy a személyzetis ügyekért felelős kolléga elzavar, ám érdeklődésed – ha épp jókor vagy jó helyen – kis szerencsével eljuttathat egy állásinterjúig.

Ne jelentkezz egy állásra, ha nincs szakmai tapasztalatod!

Jóllehet a munkaadók a tökéletes jelöltet keresik: akinek megfelelő végzettsége, szakmai előélete van, az adottságok és a rátermettség nélkülözhetetlen, valamint az, hogy a munkaerő be tudjon illeszkedni és szerves része legyen a közösségnek. Valahol mindenkinek el kell kezdenie, ezért ne tántorítson el a jelentkezéstől, ha nincs több éves szakmai tapasztalatod, hacsak nem vezetői pozícióról van szó, ahol valóban nélkülözhetetlen a rutin. A gyakorlatot gyorsan meg lehet szerezni, ha megvannak a dolgozóban az alapvető készségek és képességek, amelyek az adott munkakör betöltéséhez szükségesek. Ráadásul a munkaadók negyvenhat százaléka az ösztöneire hallgat, amikor alkalmazottai felvételéről dönt – derül ki az egyik legnagyobb nemzetközi munkaerő-közvetítő cég, a Robert Half International felméréséből.

Soha ne mondj rosszat előző főnöködről!

Alapigazság, hogy nem célszerű az előző munkaadót rossz fényben feltüntetni  a leendő főnök előtt. Ám, ha nyomós okod volt rá, hogy felmondj – például zaklatott a munkaadód, vagy lelki terrorral tartott sakkban –, kendőzetlenül leendő főnököd elé tárhatod az igazságot. Ám arra ügyelj, hogy fortyogó indulatok nélkül, tárgyilagosan számolj be előző munkahelyeden elszenvedett sérelmeidről (még akkor is, ha dühös vagy). Az őszinteség kifizetődő, de csak akkor, ha valós tények húzódnak a háttérben, és azokat megfelelően tálalod: az igazságot mondod el, nem túlzol, nem szépíted a tényeket és stílusod is kifinomult. Ha vehemensen „kitálalsz” és leendő munkaadódon töltöd ki dühödet, keresztet vethetsz a megpályázott állásra.

 


hvg.hu

Állásinterjú? ... Miért Téged vegyenek fel?

Cseles kérdés az állásinterjún: miért válasszanak téged?

2008. április 29. 07:07

 

Miért önt venném föl? - a jól időzített kérdéssel a legtöbb álláskeresőt zavarba lehet hozni. Tényleg, miért is? Mi tudsz nyújtani a cégnek, amit egyetlen álláskereső sem? Készülj fel a kérdésre, amely a legváratlanabb pillanatban érkezhet! Tanácsok.

 

Még a tapasztalt álláskeresők is zavarba jönnek, ha az interjúztató közli velük, hogy a megpályázott posztra mások is jelentkeztek, akik tökéletes jelöltnek tűnnek, majd felteszi a kérdést: miért éppen az előtte álló pályázót alkalmazná? Ilyenkor a jelölt vagy elbizonytalanodik, és az interjúztató kihasználva a számára kedvező lélektani pillanatot, tovább kérdezősködik, hogy kiderüljön, a jelölt bizonytalan és felkészületlen, vagy felülkerekedsz a helyzeten és pár frappáns mondattal bizonyítod, hogy téged sem lehet leírni. De mire kívácsiak valójában az interjúztatók?

Reakcióidő, találékonyság

Gyors siker
© sxc.hu
Hogyha vagány vagy, és az állásinterjú közben rájöttél, hogy a megpályázot poszt nem neked való - ezért mindegy, hogy téged választanak-e -, megpróbálhatod poénnal elütni a kérdést. „Mert jobban vezetek, mint a többiek, itt áll a kocsim a sarkon, elvigyem egy körre?” A viccelődés rosszul is elsülhet, ezért, ha kell az állás, inkább maradj a komoly, informatív válasznál. Az interjúztatók ugyanis főképp néhány területre fókuszálnak, és jó, ha tudod, mik az elvárásaik, hogy azokhoz igazodhass.

Hozzáállás, ambíció, versenyképesség - a legfontosabb területek

1. Milyen képességeid, készségeid vannak (fontos, amit az álláshirdetésben is megjelöltek, például jó kommunikációs képesség, jó szervezőkészség, felelősségteljes magatartás, önálló munkavégzés, stb.)
2. Tájékozottság: mit tudsz a vállalatról, a munkakörről, amelyre jelentkeztél?
3. Hogyan kezeled a kínos helyzeteket? Magabiztos vagy-e vagy zavarba jössz? Hogyan vágod ki magad?
4. Tisztában vagy-e a saját értékeddel?
5. Mennyivel tudsz többet, mint ami az önetrajzodból kiderül? Vannak-e ambícióid? Megelégszel-e a felkínált állás nyújtotta lehetőségekkel?

Menedzseld magad!

Mindig lesznek olyanok, akik nálad okosabbak, rátermettebbek, esélyesebbek. Ezért ne arra törekedj, hogy rajtuk túltegyél, inkább arra koncentrálj, hogy önmagadat add. Vázold mindazt, amit előző munkahelyeden elértél - milyen pozícióban dolgoztál, milyen feladataid voltak, milyen projektekben vettél részt, mit értél el - tető alá hozott üzletek, sikeres tárgyalások, megszervezett és lebonyolított munkahelyi rendezvények. Emlísd meg a kihívásokat, amelyek vonzanak (nehezen megoldható, igényes feladatok, tárgyalás a problémás ügyfelekkel, gyors előremenetel, szakmai fejlődés, munkahelyi konfliktusok elsimítása, kapcsolattartás, stb.) Jó pont az interjúztatók szemében, ha hangsúlyozod munkabírásodat, nem zárkózol el a túlórától (megfelelő térítés fejében), és kiderül, hogy gyorsan be tudsz illeszkedni bármilyen közegbe: nem különcködsz, egyből megtalálod a közös hangot az emberekkel.

Sikeres feladatok, konkrét esetek

Ne elégedj meg azzal, hogy pár mondatban körülírod, mivel foglalkoztál előző munkahelyeden! Mielőtt rákérdeznének, válassz ki egyet azok közül a feladatok közül, amelyeket sikeresen végrehajtottál, és fejtsd ki, hogy milyen érdeked fűződött ehhez, mi motivált, mennyi energiát fektettél be, és hogyan érted el célodat. Ha pályakezdőként még nincs munkatapasztalatod, mesélj szakmai gyakorlatodról - mely cégnél, mit végeztél, milyen eredménnyel -, vagy válassz ki tanulmányi eredményeid közül egyet, amire különösen büszke vagy (átlagon felül teljesítettél), és amely szervesen kapcsolódik a munkakörhöz, amelyet be akarsz tölteni.

 

 


hvg.hu

Állásinterjú? ... Mit ne....

Tabuk: mit ne ejts ki a szádon az állásinterjún?

2008. augusztus 13. 06:45 | Utolsó módosítás:2008. augusztus 14. 00:16

 

Hiába a tökéletes önéletrajz, a referenciák, ha az interjúztatóra nem teszel jó benyomást. A túl közvetlen jelölt riasztóan hat, ahogy az indiszkrét jelentkező is, aki azonnal tudni akarja, a felvételi beszélgetésen nyújtott teljesítményével lekörözte-e versenytársait. Tanácsok.

Ahhoz, hogy az állásinterjún sikerrel vedd az akadályokat, át kell esned a legkellemetlenebb feladaton: meg kell nyerned az interjúztatót. Ugyanis ő az összekötő kapocs, rajta keresztül juthatsz el a munkaadóig. Akadnak cégek, ahol a felvételiztető (HR-es) szabadkezet kap, csak rajta múlik, hogy ki kerül a munkaadó szeme elé, kié lesz a meghirdetett poszt. (Olyan vállalatok is vannak, ahol a HR-es csak apró láncszem, a végső döntést személyzetis ügyekben is a felsővezető hozza meg.) Ahhoz, hogy ne puskázd el esélyeidet már az első körben, nem árt, ha tudod, hogy mit kell elkerülnöd.

Ne légy túláradóan barátságos!

© sxc.hu
Az interjúztatók annak ellenére, hogy a munkaadó érdekeit képviselik, általában korrekt, jóindulatú szakemberek, akik kellő távolságtartással szemlélik a jelölteket. (Kivételek persze vannak, ahogy kivételes helyzetek is, mint a stresszinterjú, amikor az interjúztató feladata, hogy megszorongassa a jelöltet, kellemetlen kérdéseket tegyen fel, hogy kiderüljön, az alany hogy viselkedik stresszhelyzetben, hogyan oldja meg a felmerülő problémákat.) Éppen ezért pontos, lényegretörő kérdésekre számíthatsz, és profizmusra - szakmai szempontok szerinti mérlegelésre -, ha a kiválasztásra kerül sor. Mi a legjobb taktika? Hogyan tehetsz jó benyomást az interjúztatóra?

Légy visszafogott, ugyanakkor határozott. Pontos, tömör válaszokat adj, és ügyelj arra, hogy ne üss meg túl barátságos hangot – ha az interjúztató sem teszi azt. A barátkozásnak nincs helye egy felvételi beszélgetésen, ahogy a szóvicceknek, a tréfás vagy személyes történeteknek sem. Ne tévesszen meg, ha az interjúztató mosolyog! A gesztus valószínűleg bátorítás, nem pedig jelzés, hogy közelebbi kapcsolatba szeretne kerülni veled.

Ne használd ki az interjúztatót!

Ne építs arra, hogy az interjúztató majd beajánl, és a főnök tárt karokkal vár. Hozd a legjobb formádat, hogy  tudásod, szakmai ismereteid meggyőzzék a személyzetis kollégát, te vagy a megfelelő jelölt az adott posztra. A HR-esek nem jótékony céllal vesznek részt az interjún, nem azért vannak ott, hogy a jelentkezők útját egyengessék, tanácsot adjanak nekik, legközelebb hogyan írják meg önéletrajzukat, vagy melyik céghez jelentkezzek, ha gyors előmenetelre vágynak. A vállalatról, a céges kultúráról, etikettről vagy leendő munkakörödről kérdezhetsz, de ha kétségeid vannak - hogyan pályázz meg egy állást -, még a felvételi beszélgetés előtt keress fel egy tanácsadót.

Soha ne kérd az interjúztatót arra, hogy szóljon pár jó szót az érdekedben a főnöknél, vagy adjon át neki egy üzenetet, az interjúztató nem szóvivő! Ha rátermett vagy, úgyis továbbjutsz, ám azzal, ha protekció reményében kuncsorogsz, csak lejáratod magad.

Ne bízz egyéni bánásmódban, valószínűleg nem te vagy az egyetlen, aki jelentkezett az állásra. Az interjúztató úgyis szakmai szempontok szerint dönt, nem személyes szimpátia alapján – noha az is sokat nyom a latban, hogy a jelölt hogyan tudja eladni magát.

Ne légy indiszkrét!

Bármennyire szeretnéd tudni, esélyes vagy-e arra, hogy megkapd az állást, ne kérdezd meg a felvételi beszélgetésen, hogy akad-e rajtad kívül olyan jelölt, aki labdába rúghat. Az interjúztató úgysem  ad információt a felvételi beszélgetésekről, sem a vetélytársaidról (vagy arról, ők hogyan szerepeltek). Ha nagyon kíváncsi vagy, néhány diszkrét kérdéssel előrukkolhatsz: rajtad kívül aznap meghallgatnak-e más jelölteket is, összesen hányan jelentkeztek a meghirdetett posztra. Ne kérdezz rá kerek perec, hogy te leszel-e a befutó! Ne sürgesd az interjúztatót, mert ebben a helyzetben ő diktálja a feltételeket.

 


hvg.hu

Ha már dolgozunk - A tökéletes alkalmazott

A tökéletes alkalmazott hat ismérve

2008. szeptember 11. 06:35 | Utolsó módosítás:2008. szeptember 11. 09:39

 

A tökéletes alkalmazott, aki mindenhol ott van, mindent megold, sosem fáradt és nem hibázik, a munkáltatók álma. De van ilyen? Vajon elég, ha a legfontosabb elvárásoknak megfelelünk? Tanácsok.

 

Az ideális munkakörülmények sem mindig elegendőek ahhoz, hogy a dolgozók a főnök szája íze szerint teljesítsenek, az emberi tényezők – elvárások – ugyanis cégenként, munkakörönként, és persze cégvezetőtől függően változnak. Van azonban néhány tulajdonság, amely a legtöbb munkaadó számára kívánatos.

Kommunikáció felsőfokon

A mesterien kommunikáló alkalmazott, aki az ügyfelekkel és a kollégákkal is megérteti magát, hatékonyan együttműködik - mindig, minden helyzetben tudja, hogyan reagáljon, illetve feltalálja magát és felül tud kerekedni a problémás helyzeteken is – ritka, ezért a legtöbb cégvezető megbecsüli.

Mértéktartás: hallgatni is tudni kell

Csapatmunka. Közös teher
© sxc.hu
„Se többet, se kevesebbet - a nagydumás alkalmazott, aki nem tud mértéket tartani, gyakran túllő a célon, a legtöbb kollégát – beleértve a főnököt is – idegesíti. Érdemes megtanulni, hogyan koncentrálhatsz a másik fél mondandójára, mikor adj teret és lehetőséget neki a kibontakozásra, és mikor jön el a pillanat, amikor magadhoz kell ragadnod a szót. Akadnak olyan helyzetek, amikor a hallgatás gyümölcsöző, máskor néhány odaillő szó oldja a feszültséget.

Együttműködőkészség

Valaki bedob egy ötletet az értekezleten, ám a csapat kekeckedő tagja lehurrogja? Az együttműködés különösen egy több száz, több ezer fős cégnél elengedhetetlen, ezért aki nem tud másokkal együtt dolgozni, illetve mindenbe beleköt – olykor csak azért, hogy hallassa a hangját -, és ezzel hátráltatja a közös munkát, értékes időt elrabolva a kollektívától, valószínűleg nem marad sokáig a cégnél.

Alkalmazkodókészség

Akad, aki szerint sok múlik a részleteken, mások úgy vélik, hogy az apróságokra nem érdemes adni: így van ez a legtöbb munkahelyen. Ha főnököd elvárja, hogy mindent aprólékosan megtervezz, mielőtt belevágsz – legyen szó üzletkötésről, dokumentációról vagy prezentációról -, vedd fel a tempóját. Ha nem ad a részletekre, fogadd el, ám ebben az esetben nem kell tökéletesen idomulnod hozzá: teljesítheted feladataidat úgy is, ha odafigyelsz a részletekre, gondot fordítasz az apróságokra. Sokan például elhanyagolják a céges ajándékküldést karácsonykor, mondván, az egész csak reklámfogás, cél az üzletfelek lekenyerezése. Ám azt figyelmen kívül hagyják, hogy sokszor a gesztus a lényeg, az egész évi közös munka emlékére mindenkinek jólesik legalább egy üdvözlőlap, pár kedves szóval.

Egy lépéssel a többiek előtt

A gyors felfogású, lényeget villámgyorsan átlátó dolgozót mindenhol megbecsülik. Ha képes vagy arra, hogy előre gondolkodj, döntéseid következményeit mérlegeled, és azok elvárásaidnak megfelelően alakulnak, nem lehet okod panaszra. Ahhoz, hogy valaki nélkülözhetetlen legyen a cégnél, fontos, hogy minden téren – legyen szó piaci hírek megszerzéséről vagy a céggel kapcsolatos információkról – egy lépéssel a többiek előtt járjon.

Elhivatottság

„Mindig csak dolgozol” – a panasz ismerős, a lelkiismeretes alkalmazottak, és a karrierépítők gyakran megkapják családtagjaiktól, hogy túl sok időt töltenek munkával. Kérdés, milyen elvárásai vannak a főnöknek, és ezeknek ki, hogyan tud megfelelni. Akad, aki az aznapi lemaradást otthoni munkával hozza be, mások a munkaidő kezdete előtt beesnek a céghez, hogy bepótolják, amire előző nap nem jutott idejük. A pluszmunkáért a legtöbb vezető hálás, ám ne hagyd, hogy kizsigereljenek, a túlóráért ugyanúgy jár a pénz, mint egész napos munkádért – kivéve, ha a cégnél önhibádból elúsztál, ezért dolgozol otthon.

Önálló véleményalkotás

Nem mersz ellentmondani főnöködnek, még akkor sem, ha tudod, hogy neked van igazad? A határozottság és a kurázsi nélkülözhetetlen, ha előrébb akarsz jutni, vagy egyszerűen csak ki akarod vívni főnököd megbecsülését. Előfordulhat, hogy felettesed rosszul dönt, és te tudod ezt, mert esetleg olyan tények birtokában vagy, amelyekről felettesed nem tud. Ilyenkor ne hallgasd el véleményedet! Úgyis főnököd hozza meg a legfontosabb döntéseket, ám, ha valami rosszul sül el, nem vághatja a fejedhez, hogy nem szóltál neki.

 


hvg.hu

Ha már dolgozunk - Merjünk fizetésemelést kérni?

Megbosszulhatja magát a fizetésemelés

 

2008.09.10, Forrás: HR Portal

Fizetésemelést kérni veszélyes dolog, különösen, ha a konkurenciával fenyegetőzünk, egy későbbi leépítés alkalmával ugyanis mi leszünk az elsők, akitől megszabadul a vállalat. Pedig csak alkalmi örömöt ad a plusz jövedelem, hiszen pár hónap után megszokjuk az extra összegeket, utána pedig ismét igényt tarthatunk a főnök bőkezűségére.

Minden felelős, jól teljesítő dolgozónál eljön az az időpont, amikor végre erőt vesz magán, s bejelenti főnökénél, hogy eredményei - vagy családjának szűkös anyagi helyzete - folytán fizetésemelést szeretne kérni. Ha jogos az igény, és a vállalat is kellő forrással rendelkezik, a vezető általában nem gördít akadályt a kérés elé, hiszen egy szorgos munkaerő elismerése és megtartása (nem feltétlenül ebben a sorrendben) mindennél fontosabb.

Ám az ember gyakorta telhetetlen, s nem elégszik meg az évről évre juttatott inflációs béremelésekkel. Valaki még odáig is merészkedik, hogy a konkurenciánál keres vígaszt, miközben elmenni egyáltalán nem akar, csupán azért kirándul egyet a munkaerőpiacon, hogy az ott hallott magasabb összeget dörgölhesse a főnök orra alá. Ám amint megkapja, azonnal megbélyegzi önmagát, hiszen egy esetleges, piaci változások miatt bekövetkező leépítésnél őrá fognak gondolni elsőként.

A fizetés nem minden

A mai társadalmakban az emberek hajlamosak csupán a fizetésük nagyságával azonosítani munkaerő-piaci értéküket, holott vannak más szempontok is, amelyek meghatározzák, mennyire érezhetik sikeresnek magukat - mondta el a Careerbuilder.com-nak Michael Zwell, aki egy teljes könyvet is szentelt a témának (Six-Figure Salary Negotiation). Ilyen például a munka öröme, a kihívást rejtő feladatok, a stresszmentes műkörnyezet vagy a munkatársak megbecsülése - ezek közül akár egy is elég ahhoz, hogy hosszú távon elégedettséggel töltsék el az embert.

A pénz tehát nem minden, különösen hogy anyagi formája ellenére egy relatív fogalom. Kutatások bebizonyították ugyanis, hogy a legtöbb ember boldogabbnak érzi magát egy relatív kisebb fizetéssel, ha a vállalatnál dolgozó többség még kevesebbet keres, mint egy magasabb bérrel, ha közben a többség nála lényegesen többet visz haza - mutatott rá Stan Smith, a Smith Economics Group alapító-elnöke Zwell könyvében.

Sok kicsi sokra megy

Néhány helyzetben az alacsonyabb bér éppenhogy szerencsés dolog, tekintve, hogy időt nyer nekünk fejlődni. Elvégre kisebb összegért nem várhatja el a vállalat, hogy a munka minden területén jobbak legyünk, nyugodtan bővíthetjük tudásunkat lépésről lépésre, és még meg sem kell fulladnunk a követelmények tengerében - figyelmeztet Zwell. Becsüljük tehát meg a fizetésünket, mert általa több idő jut életünk többi területére - teszi hozzá a szakértő. A béremelés amúgy sem mindig szerencsés, hiszen furcsamód számos veszélyhelyzetet teremthet karrierünk során:

1. Elsőként bocsátanak el

Amikor nem szárnyal a gazdaság, és a vállalatnak csökkentenie kell költségeit, biztosak lehetünk benne, hogy a relatív sokat kereső dolgozókat bocsátják el először. Különösen, ha a gyakori fizetésemelések hatására egy folyton elégedetlenkedő munkatárs benyomását keltik.

2. Minél többet szakítunk, annál többet veszthetünk

A fizetésemelés - jó esetben - nemcsak a mi kedvünket, hanem az adók révén az államkasszát is feldobja, ezért érdemes odafigyelni, hogy a bruttó bérnövekményből végül mennyi landol a mi zsebünkben. Az adósávok és az adójóváírási rendszer változása következtében előfordulhat, hogy a decemberben megemelt bruttó bérből kevesebbet kapunk kézhez januárban.

3. Túlárazva a munkaerőpiacon

A gyakorta juttatott, illetve kialkudott fizetésemelések következtében könnyen a fizetési listák élén találhatjuk magunkat, s így csak kevesebb pénzért szegődhetünk más cégek szolgálatába. Az állásinterjúkon ráadásul esélyünk sincs alkudozni, hiszen sorstársaink szó nélkül beérik kevesebbel, s egy cég sem fog többet fizetni a kelleténél ugyanazért a szaktudásért.

4. A több pénz sem boldogít

Sokan mondogatják magukban, hogy ha több pénzt keresnének, boldogabbak lennének. Aztán amikor mégis sikerül elérniük a kívánt összeget, rájönnek, az extra jövedelem csak ideig-óráig tölti el boldogsággal őket, lényegében nem változik semmi - egy ponton túl ugyanis már nem tudnak javítani az életminőségükön. Zwell szerint a teljes anyagi függetlenség egyébként is akkor jön el, amikor már nem magunknak hajszoljuk a pénzt, hanem másoknak szeretnénk jót tenni vele, például jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel az évek során felhizlalt jövedelmünket.

 

Álláskeresés - Hogyan jelentkezzünk egy állásra

Ezt a cikket a neten találtam. Még a blog-ötletem előtt mentettem le, sajnos az írójára már nem emlékszem, de mindenképpen megfontolandó gondolatokat tartalmaz.

 

 

Sorsdöntő lehet,

hogyan jelentkezünk egy állásra

Az internet térhódítása jelentősen megváltoztatta kommunikációnkat. Ma már természetes, hogy e-mailben küldjük el jelentkezésünket egy állásra és tartjuk a kapcsolatot üzleti partnereinkkel. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan, a szabályok megfelelő betartásával tesszük-e.

Jól kell tudni használni

A tömegkommunikáció területén jelenleg végbemenő rohamos fejlődés következménye az emberek gondolkodásformájának, viselkedési normáinak, interakcióinak jelentős átalakulása.

Az internet térhódítása jelentősen befolyásolja az emberek megfigyeléseit, kifejező eszközeit. Az információk (gyakorlatilag korlátlan) elérhetősége és gyors terjesztése, akár földrészek között is, komoly - pozitív és negatív - következményekkel jár az emberek „én” tudatának, szemléletének, lélektanának, erkölcsének és szociális viszonyainak fejlődésére. Ezeken keresztül ez a hatással van az egész társadalom szerkezetére és működésére, a kultúrák közti kommunikációra.

Az információs társadalom résztvevői ugyanakkor gyakran olyan módon alkalmazzák a számítástechnikai és internetes eszközöket, hogy felrúgják azokat a viselkedési, etikai és jogi normákat, szabályokat, melyek eddig védelmet, biztonságot és stabilitást nyújtottak.

A változások hatással vannak a nem tipikus formájú munkaviszonyokra, munkakapcsolatokra, - különösen a távmunkára vagy távfoglalkoztatásra -, de a távoli helyről történő oktatási, vagy tanulási formák és a társas érintkezés szabályaira is. Egy álláshirdetés feladásakor, álláspályázat benyújtásakor, vagy ösztöndíjas programra való jelentkezéskor - ha az interneten keresztül tesszük -, sorsdöntő lehet, hogy betartunk-e bizonyos formális, protokolláris szabályokat.


 

Néhány fontosabb szabály:

- Amennyiben valakivel elektronikus levélben kezdeményezünk kapcsolatfelvételt, úgy e-mail címünk legyen egyértelműen azonosítható. Ne használjunk semmitmondó címet, csak saját nevünkben küldjünk elektronikus üzenetet.

- Az internet egy sor rendkívüli tulajdonossággal rendelkezik. Lehetővé teszi az embereknek, hogy megőrizzek névtelenségüket, hogy más szerepbe (identitásba, aliasba) bújjanak, hogy fantázia teremtette világokba térjenek át. Hivatalos kapcsolatfelvétel esetén azonban illetlen és udvariatlan a személyes azonosíthatóság hiánya.

- Amennyiben lehetséges, az elektronikus levelek címzése is konkrét személynek szóljon. A cégek/intézmények/hivatalos szervek néha megjelölnek konkrét neveket, akikkel fel lehet venni a kapcsolatot. Álláspályázat esetén pedig érdemes tájékozódni a humán vezető, vagy a vállalati döntéshozó nevéről, amennyiben az nem nyilvános.

- Fontos a tárgy megjelölése az elektronikus üzenetekben. Ebből derül ki, miről szól az üzenetünk. Ez legyen pontos, rövid, lényegre törő. Általában jó, ha ellenőrizzük a levelek „subject”-jét, mielőtt válaszolunk.

- Szintén célszerű meggyőződni, hogy a levél, amire választ küldünk, nekünk volt-e címezve.

- Legyünk óvatosak a címzéssel: vannak címek, amelyek egy csoportot jelentek, de a cím mégis úgy néz ki, mintha egyetlen embernek szólna. Legyünk tisztában azzal, hogy kinek akarjuk eljuttatni az üzenetet.

- Az elektronikus levél ne legyen hosszú, terjengős. Gondolatainkat lényegre törően fogalmazzuk meg. Ügyeljünk a formára, külalakra, stílusra. A helyesírás szabályait e-mailben is be kell tartani. A nagy és kis betűket is olyan módon használjuk, mintha hagyományos levelet írnánk. A csupa nagy betű használata udvariatlan, zavaró, olyan, mintha folyamatosan kiabálnánk. Gondolataink, érzéseink kifejezésére használhatunk szimbólumokat, formázásokat, aláhúzásokat, de a hivatalos kommunikáció során ezeket érdemes minimalizálni.

- Az elektronikus üzenetek fontosságát, sürgősségét lehet, indokolt esetben érdemes is jelölni. (A levelező programok beállításaiban lehet ezeket a funkciókat kezelni.) Ugyancsak lehetséges, hogy üzenetünk olvasásáról visszaigazolást kérjünk, illetve egyes levelező kliensek képesek az elküldött (vagy kapott) üzenetekkel kapcsolatos határidők, tennivalók nyomonkövetésére.

- Ne feledkezzünk meg arról, hogy a címzett kultúrája, nyelve, érdeklődési köre, humora eltérhet a mienktől. Dátumformátumok, mértékegységek, idiómák sem mindenütt ugyanazok.

- Üzeneteinkhez gyakran tartozik valamilyen melléklet vagy csatolmány. Ez leggyakrabban önéletrajzunk vagy referenciáink, bizonyítványaink másolata. Figyeljünk arra, hogy a mellékleteket valóban csatoltuk-e az elküldött üzenethez, mert utólag kínos lehet magyarázkodni a hiányos tartalom miatt.

- Érdemes figyelmet fordítani annak ellenőrzésére is, hogy partnerünk biztosan el tudja olvasni az általunk küldött üzeneteket. A levelező programok úgynevezett „kódlapokat” használnak, az eltérő kódlapok esetleg eltérő módon jeleníthetik meg a betűket, jeleket, amelyeket leírtunk. Egyszerű szövegformában (txt) ez a hiba nem fordulhat elő. Lehetőleg kerüljük el az úgynevezett „unicode” formák használatát.

Csatolmányok küldésekor érdemes arra is gondolni, hogy partnerünk rendelkezik-e olyan programmal, amellyel el tudja olvasni a melléklet tartalmát. A „pdf” vagy az „rtf” formátumokat gyakorlatilag minden rendszer egységesen tudja értelmezni. Figyeljünk a csatolmány méretére is: vannak olyan szolgáltatók, amelyeknél a küldött vagy fogadott küldemény mérete nem haladhatja meg a két megabájtot.

- Ne küldjünk nagy mennyiségű vagy kéretlen információt (spam) – ezt jogszabály is tiltja. Az interneten történő levelezés alapvetően biztonságos, ennek ellenére ne írjunk semmi olyan dolgot elektronikus üzenetünkbe, amit hagyományos nyílt levelezőlapon nem küldenénk el.

- Levelünk lezárásakor ügyeljünk az elköszönés (üdvözlés) formáira. Akár a hagyományos levelezésben, használhatjuk a „köszönettel” vagy „tisztelettel” szófordulatokat. Ne feledkezzünk meg a dátumról és nevünk aláírásáról sem.

 

süti beállítások módosítása